Szerző: Dr. Kovács Judit, a debreceni Klinikai Központ neonatológusa

Jelentősége miatt a szülést követő első óra az aranyóra nevet kapta. Ez az az időszak, amikor az újszülött ráeszmél a világra, ösztönei felélednek, megkeresi az anyamellet, szopik néhány csepp előtejet, elindul emésztőrendszere, immunrendszere működése…

Klinikánk Bababarát Kórház, legfontosabb célja, hogy elősegítse a szoptatást. Európában elsőként kapta meg ezt a címet. Támogatja az anyát abban, hogy a szülést követő órában mellre tegye újszülöttjét attól függetlenül, hogy természetes úton, vagy császármetszéssel látta meg a napvilágot és később is segítse a szoptatás sikerét annak érdekében, hogy az anyák hazabocsátás után is jól boldoguljanak. Ideális az lenne, ha az anyák többsége az elkövetkező fél évben kizárólag szoptatással táplálná csecsemőjét.  

Kísérlet az újszülöttel

Úgy negyven éve figyelték meg kísérleti jelleggel először, hogy mi történik, ha az újszülöttet közvetlenül megszületése után az anya mellkasára-hasára fektetik és háborítatlanul, bőrkontaktusban ott töltheti élete első 1-2 óráját. Az újszülött egészsége szempontjából halasztható tevékenységeket, mint a súlymérés, fürdetés, később végzik el.  Azt tapasztalták, hogy az egészséges újszülött a születése után felsír, majd kisvártatva elcsendesedik, elpihen az anyja mellkasán. Az anyák nagy része ilyenkor beszélni kezd hozzá, mintegy üdvözli a kisbabát. Miután kipihente magát, a kicsi mocorogni kezd, rövid hangokat hallat. Az anyák érzékenyen észlelik ezt, válaszolnak rá. Újabb rövid pihenő után a baba elkezdi emelgetni a fejét, tágra nyitott szemmel csodálkozik a világra. Egyre gyakrabban, egyre aktívabban teszi ezt. A pihenők alatt nyelvét öltögeti, szopó mozgásokat végez, kezét szophatja. Fel-felnéz, tekintete találkozhat az anyáéval.  Mozgásai egyre élénkebbek és célirányosabbak lesznek, kúszni kezd és megközelíti az anyja emlőjét. A helyes irány megtalálásában segíti szaglása és az erősen pigmentált bimbó és bimbóudvar látványa. Nyalogatja a bimbót, kezével masszírozza az emlőt. Ezek az ingerek az anya oxytocin termelését serkentve elősegítik a tejáramlást. Általában egy órán belül az újszülött önállóan rátapad a mellre és szopni kezd. Az anya boldogan biztatja. Egy kiadós szopás után az újszülött (és gyakran az anya is) elégedetten, mélyen elalszik.

A zavartalan bőrkontaktus előnyei

Nem kell attól tartani, hogy az újszülött megfázik, hiszen nagy felületen bőrkontaktusban van az anyával, aki így közvetlenül a testével melengeti, őrizve azt a testmeleget, amitől a világrajövetel megfosztotta. Kettejüket együtt takarjuk be takaróval, így a környezet felé történő hőleadást is megakadályozzuk. A potenciálisan steril környezetből érkezett újszülött a hüvelyi szülés során először az anya hüvelyi, majd bőrflórájával találkozik, az ott élő mikróbákkal népesül be emésztő- és légzőrendszere, bőre. Ez az úgy nevezett mikrobiom meghatározó lesz az immunrendszer egészséges fejlődése szempontjából. Ez az útravaló egész életre szól, és úgy tűnik, a következő generációknak is átadódik. Ha első tápláléka az emlőből szopott colostrum, akkor egyúttal védőanyagokat, érlelő anyagokat is kap, amik védik a fertőzéstől és gyorsítják az emésztőrendszer érését, hiszen most már önmagáról kell gondoskodnia. A korán elkezdett szoptatás élettani szinten tartja az újszülött vércukor szintjét.  Az anya testével közvetlen kapcsolatban ringatózva szabályossá válik a légzés és a szívműködés. Mivel ebben a helyzetben mentes minden stressztől, testszerte kipirul. A colostrummal átkerül az anya szervezetéből a bőrkontaktus és a szopás hatására termelődött oxytocin hormon, és mindkettejükben érvényesül a hormon központi idegrendszerre kifejtett hatása, ami a kötődést segíti elő.  A korábbiakban leírtak szerinti élénk kommunikáció az anya és újszülöttje között az anya válaszkészségét is segíti, azaz azt, hogy megtanuljon megfelelően reagálni az újszülött jelzéseire. Az anyának a szülés során adott fájdalomcsillapító gyógyszerek csökkenthetik az újszülött aktivitását és az anya válaszkészségét.  Az állatvilágban történt megfigyelések szerint az anyai gondoskodó magatartást meghatározza a háborítatlan együttlét a születés után és emlősőknél az első szoptatás élménye. Az anya nélkül felnőtt állatok sokszor képtelenek a normális szexuális viselkedésre és nem gondoskodnak újszülöttjükről. További megfigyelések utalnak arra, hogy ez a hatás a további generációk utódgondozási képességét is befolyásolja. Ha az újszülött megkapja ezt a lehetőséget, hogy önállóan fedezze fel az emlőt és tapasztalja meg, miként szopjon belőle, a későbbiekban kevesebb probléma adódik a szoptatással, kevesebb a sebes bimbó, több az esély a tartós szoptatásra.

A Bababarát Kórház 10 pontban összegzett feltételrendszerének sarkalatos pontja a szülés utáni háborítatlan bőrkontaktus biztosítása legalább egy órán át, az első spontán kezdeményezett szopás befejezéséig. A feltételrendszer további pontjai, mint a folyamatos együttlét, az igény szerinti szoptatás, ennek megfelelően a cumihasználat mellőzése azt célozzák, hogy hagyjuk érvényesülni az evolúció során kialakult előnyöket. Immár tudományosan bizonyított, hogy a szoptatás, anyatejes táplálás védelmet nyújt sok, nemcsak újszülött, hanem gyermek és felnőttkori betegséggel szemben, és ez a hatás arányos a szoptatás tartamával és kizárólagos voltával. Kevesebb a légúti és emésztőrendszeri fertőzés, az immunbetegségek, mint a különböző allergiák, asztma, eccema, szénanátha, autoimmun betegségek, mint a cukorbetegség 1. típusa, autoimmun bélbetegségek. Ritkább a gyermek-és serdülőkori elhízás,  táplálék intolerancia. Ritkábban fordul elő hirtelen csecsemőhalál.  A szoptatatás az anya egészségére is előnyös. A háborítatlan bőrkontaktus és korai szoptatás kiváltotta oxytocin termelés csökkenti a szülés utáni vérzések kockázatát. Kevesebb a szülés utáni depresszió. A szoptatás tartamával arányosan csökken az emlőrák, petefészekrák, magas vérnyomás, kettes típusú cukorbetegség, ízületi betegség gyakorisága, és hamarabb nyeri vissza a terhesség előtti testsúlyát.

Az első év jelentősége a gyermek életében

Szerző: Ferenczi Beáta
(klinikai szakpszichológus, családterapeuta, dúla)

A kötődés a másik személlyel való közelség keresése és fenntartása, amelyhez a csecsemő veleszületett viselkedés mintázatokkal rendelkezik (szopás, mosoly, sírás, csimpaszkodás, követés). Az anya ezekre a jelzésekre reagálva ösztönösen érzékelheti a gyerek szükségleteit és ezáltal kölcsönösen egymásra hangolódnak. Az anya az elsődleges kötődési személy, hiszen a legtöbb gondozás, figyelem tőle érkezik a gyermekhez és közöttük alakul ki a legintenzívebb szeretetkapcsolat. Az apával és más rokonokkal alakulnak a másodlagos kötődések. Ezek fokozatosan bővülnek az életkor előrehaladtával más fontos személyekkel például óvónő, barátok. A kötődés biztonságos hátteret ad a gyermek számára, stresszhelyzetben intenzívebbé válik, sok esetben a kötődési személy jelenléte is elég a feszültség, szorongás oldásához. Az érzelmek felismerésének képessége szorosan összefügg a kötődés képességével, hiszen itt is hangsúlyozódik az anya érzékenysége és válaszkészsége. Az anya és a csecsemő közötti kommunikáció az érzelmek nonverbális kifejezésformái révén valósul meg – az anya hangja, arckifejezése, mosolya, a szemkontaktus, a testközelség jelzi a baba számára az elfogadást, míg az anya a baba jelzéseit fordítja le önmaga számára. A kötődés, az anya és gyermeke közötti érzelmi illeszkedés, az anya ráhangolódása a baba jelzéseire, igényeire és az ezekre adott anyai reakciók együttesen határozzák meg a gyermek önszabályozását, akár az érzelmek, akár a fiziológiai folyamatok tekintetében.

Az ember születésekor tehetetlen, kiszolgáltatott lény, puszta fennmaradása a gondozó aktív támogatásától és védelmétől függ. A szülői szeretet jelenléte azonban nem tekinthető sem automatikusnak, sem feltétlenül adottnak. Sok újszülöttet elhagy az anyja, vagy nem várt babaként, titkolt terhesség eredményeként érzelmileg elutasít. A korai élmények és tapasztalatok szerepe a kötődés kialakulása, és a fejlődés zökkenőmentességének biztosítása és az élettani és érzelmi folyamatok szabályozása szempontjából is fontos. A gyermek életének első évei a folyamatos változásról, a változáshoz való alkalmazkodásról és a gyors fejlődésről szólnak.

Az anya és a magzat között kialakult kapcsolat a szülést követően a gondozás – a baba etetése, altatása, megnyugtatása – által épül tovább. A kötődés minőségének alakulása, az anya ráhangolódása a baba szükségleteire, a kettejük közötti illeszkedés meghatározó a baba önszabályozása szempontjából.[1]

Optimális esetben az anya és a magzat között már a megszületést megelőzően van kapcsolat, amely megszületés után folytatódik, erősödik. Ekkor az anya és a baba között kölcsönös szabályozási folyamatok indulnak és fejlődnek, amelyek során megtörténik a társas és érzelmi csere folyamatok és az élettani működések szabályozása. Az anya képessé válik a gyerek negatív állapotait egyensúlyba hozni, ezáltal a baba önszabályozási folyamatait kialakítani.

A megszületéstől két- három hónapos korig az etetés altatás megnyugtatás a szabályzás központi témája, később a szemtől szembe játékon keresztül válik lehetővé az önszabályozás. Hat-kilenc hónap között a tárgyak felfedezése és a velük való játék van a középpontban, majd a kapcsolati közelség és távolság, valamint az érzelmek, szándékok megosztása szabályozódik. Másfél éves kor után az ürítés feletti kontroll és a beszéd kialakulása válik fontossá. Minél pontosabb az anya ráérzése a gyerek szükségleteire, annál könnyebbé válik a gyermeknek is saját érzései azonosítása. Az anya saját viselkedésével szabályozza a babáját és így segíti őt az önszabályozás kialakításában, megnyugtat, csillapít, ugyanakkor értelmet ad az érzéseknek. Minél pontosabban képes az anya érzékelni a gyerek szükségleteit, minél jobban értelmezi azokat, minél gyorsabban és megfelelőbben reagál rájuk, annál könnyebb a baba számára saját belső érzetek érzések azonosítása és ezáltal a kontroll kialakítása ezek felett.

Amikor az anya és a baba illeszkedése nem megfelelő, az anya nem képes ráhangolódni a baba érzéseire, szükségleteire. Ilyenkor a csecsemő nem tudja az anya reakcióit magára vonatkoztatni, vagy téves következtetésekhez jut és nem tudja kontrollálni ezeket az érzéseket. Mindez az anya és a gyermek számára komoly nehézség és nehezíti kettejük kapcsolatának alakulását. Az anya a baba nehéz megnyugtathatóságát, sírását, önszabályozási nehézségeit (rosszul eszik, rosszul alszik, nehezen lesz szobatiszta) saját kudarcként vagy a gyerek direkt rosszaságaként éli meg, ami további illeszkedési nehézségeket jelenthet, szélsőséges esetben a gyerek bántalmazásához vezethet.[2]

A szoptatás jelentősége az anya és a gyermek közötti kapcsolat szempontjából

Amellett hogy az anyatej összetétele révén a legoptimálisabb tápanyag forrás a baba számára, hatékony segítség a magzatszurok kitisztulásában, védelmet ad fertőzésekkel, betegségekkel szemben és energiával látja el az agyat. Ugyanakkor

a szoptatás az első pillanattól segíti mind a kötődést az anya és a baba részéről, mind az anyai ráhangolódást. Az utóbbi években egyre több kutatás szól arról, hogy a kötődés kialakulásához tapintási, szaglási és ízlelési ingerek is szükségesek.

A háromnapos újszülött már megkülönbözteti a saját anya tejének illatát más anyákétól, kéthetesen már az anyai test illatát is felismeri. A csecsemő a szoptatás közben az anyával közvetlenül érintkezve egyszerre érezheti annak közelségét, melegét, illatát és ízét. Az anya tejével átitatott pelenka baba mellé helyezése képes nyugodtabb alvást biztosítani már az egy hónapos csecsemőnek. A szoptatás nem csak evési lehetőség, hanem segítség a csecsemő feszültségének és fájdalmának oldásában. Az édes íz hatására opioidok szabadulnak fel az agyban, csökkentve a fájdalomérzetet, az anyai test melege, az érintkezés az oxitocin révén nyugalmat ad a babának. A szoptatás közben jól látja a baba az anya arcát, szemét, erősíti kettejük közötti kapcsolatot, tanulja az érzelmeket. Ezért van az, hogy fáradtság, fájdalom, félelem, feszültség, kapcsolatigény esetén a baba szopni kér. A szoptatással a megnyugvást, a védettség és a szeretet érzését is megkapja, sőt azáltal, hogy az anya váltogatva teszi mindkét mellére a gyermekét egyenlő mértékben ingerlődik a baba arcának, fejének, testének mindkét oldala. A kereslet-kínálat elven működő anyatejtermelés arra tanítja a babát, hogy szükségletei kielégülnek, igényeit figyelembe veszik. A szoptatott csecsemő agya több kortizolt (stresszhormont) érzékelő sejtet különít el, így hamarabb képes reagálni és leállítani a stresszreakciót. A dopamin és opiod receptorok számának növelésével pedig a boldogság, elégedettség és hála átélésének biológiai alapjai jönnek létre.

Az anya számára is jelentős élettani és érzelmi hatású a szoptatás. A közvetlenül a szülés utáni szoptatás segíti a méhlepény (placenta) leválását és megszületését, a méh vérzésének csökkentését. A szoptatás hatással van a méh eredeti méretéhez való visszatérésére is, felgyorsítja, támogatja ezt a folyamatot. A szoptatás közben felszabaduló anyai hormonok (oxicotin, prolaktin) hatással vannak a az anyai kötődés erősítésére és a fájdalom és feszültség csökkenésére. A szoptató anyák vérnyomása alacsonyabb, egy vizsgálattal relaxációra jellemző agyhullámokat mutattak ki szoptatás közben. Jobban keresik gyermekük közelségét, mint a nem szoptató anyák. A szoptatás egy szinten védelmet ad a további teherbeeséstől, a ciklus hormonális jellemzőinek megváltozása támogatja azt, hogy az anya figyelme minél nagyobb mértékben forduljon a szoptatott gyermeke felé.[3]

Szoptatás természetes, kényelmes, testi és lelki előnyöket nyújt, erősíti az anya és a gyermek közötti kapcsolatot, kötődést, és segíti a stresszel, a fájdalommal és a félelemmel való megküzdést. A várandósság során a tudatos testi-lelki készülődés, a beavatkozásmentes természetes szülés, a háborítatlanul megélt aranyóra, az anya és a baba szoros együttléte adhatja az alapot a szoptatáshoz, de sok esetben épp a szoptatás, a hordozás, az együttalvás, a simogatás-érintés által simulhatnak el egy nehéz szülés-születés érzelmi hullámai, korrigálódhat a negatívan megélt élmény mind az anya, mind a baba esetében és erősödhet a kötődés az anya és gyermeke között.

[1]     Gőbel Orsolya: Csupa szépeket tudok varázsolni...avagy hogyan játsszuk a Varázsjátékokat?, L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2012, 21-26. o.

[2]     [2]Stern, Daniel: Az anyaság állapota, Animula Kiadó, Budapest, 2004.

[3]     Nyitrai Erika: Az érintés hatalma Kulcslyuk Kiadó, 2011, 75-86. o.

Június 18.-án szombaton, 11.00-tól VBAC beszélgetésre várunk titeket. A ReNatal vendége lesz Schimcsig Nóra (dúla, szülésfelkészítő, 2011. óta havonta VBAC-klubot szervez Budapesten, a facebook „Császár utáni hüvelyi szülés (VBAC) - VBAC info and support / Hungary” oldalának üzemeltetője.) A következő sorokkal ajánlja figyelmetekbe a programot: 

Nyilvánvalóan a LEGJOBBAT szeretnéd magatoknak. De az micsoda?! Mindenki mást mond... Gyere, beszélgessünk! Bizonyára sok benned a kérdés. Hozd el a párodat, a barátnődet, hogy ők is képben legyenek! Mi nem a tutit akarjuk megmondani, inkább tényeket és szempontokat felvillantani, amikre a rendelésen sokszor nincs idő, hogy te dönthess. Tájékozottan, felelősen.

Örömmel beszélgetünk veled, ha pontosan tudod, mit akarsz. És akkor is, ha fogalmad sincs. Itt lesznek, akik már megtalálták, hol és kivel. Meg azok is, akik még nem tudják. És talán azok is, akikkel lehet így, vagy úgy. Melyek az előnyei egy természetes szülésnek, és melyek egy ismételt császárnak? Melyik útnak mik a kockázatai? Tudod magadról, hogy „jó VBAC jelölt” vagy-e?

A beszélgetés további résztvevői: 

Hofgárt-Ékes Noémi pszichológus és dúlajelölt, a ReNatal alapító tagja, 2012-ben sürgősségi császármetszéssel, 2015-ben pedig természetes úton hozta világra gyermekeit. 

Sándor-Molnár Helga, a ReNatal tagja aktuálisan is VBAC szülésre készül, első kislánya 2014.-ben született meg. 


Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

A Hipnoszülésről szóló előadás június 18.-án 12.30-kor kezdődik a Víztoronyban. És hogy mi is az a hipnoszülés? 

Társadalmunkban élete legnagyobb részében a legtöbb nő más asszonyok negatív szülésélményeit hallgatja. Mindenki, anyjától kezdve, nővérein, nagynénjein, unokatestvérein, barátain keresztül az idegenekig, el akarja mesélni neki szülése rémtörténeteit. Nem csoda, ha sok kismama aggódva „várja” a napot. Arra kondicionálták, hogy higgye, a szülés elviselhetetlen kínokkal jár, és ezért a nők napjainkban elmondhatatlanul rettegnek a szüléstől. Ettől a félelemtől aztán testük görcsösen feszültté válik, és ez a feszültség megakadályozhatja őket abban, hogy testük könnyedén végrehajtsa a szülés normális, élettani feladatát. Az eredmény? Épp az, amitől annyira féltek – hosszú, fájdalmas, csalódást keltő szülés. Van ebből kiút?! Kell, hogy legyen! Sok kultúra van, ahol az asszonyok a szülésről a boldog izgatottság, a béke, az érzéki szeretet, vagy a diadal történeteit mesélik egymásnak, és derűs magabiztossággal várják, hogy átélhessék, amikor majd eljön az ő idejük. Változzon a szülés ismét nyugodt, gyönyörű és békés élménnyé! Ezt a lehetőséget kínálja Marie Mongan módszere: a szülésre készülődés egyszerű programja segítségével a nők megtanulják a szülést újra normálisnak látni, elengedve félelmeiket. A HipnoSzülés rövid, egyszerű tanfolyamának segítségével megértik, hogyan működnek a szülőizmok tökéletes harmóniában - amire teremtették őket -, ha a test eléggé ellazult, és a pár bízik a szülésben. A nő megtanulja elérni ezt a mély nyugalmat, megszabadulva attól a feszültségtől, melyet a félelem teremt, és megtanulja, hogyan hagyatkozhat természetes szülési ösztöneire egy nyugodt, derűs, kellemes szülés érdekében. A HypnoBirthing koncepciója egyszerre ősi és modern – évezredes bölcsességet egyesítünk a legmodernebb felfedezések tanulságaival. Képzett HipnoSzülés tanácsadóink 25 éve, már a világ 46 országában tanítják sikerrel a nőknek és kísérőtársaiknak, hogy bízzanak a szülésben, és engedjék el félelmeiket és korlátozó gondolataikat. Néhány kulcstechnika begyakorlásával az anya arra programozza az elméjét, és arra kondicionálja a testét, hogy könnyedén szüljön. "Nem csak arról van szó, hogy könnyű vajúdást akarunk, anélkül, hogy az anya vagy a gyermek sérülését kockáztatnánk. Ennél tovább kell mennünk. Meg kell értenünk, hogy a szülés alapvetően spirituális, nem csak testi teljesítmény. Egy gyermek megszületése a szeretet tökéletes megvalósulása." - Dr. Grantly Dick-Read, 1953.

Schimcsig Nóra Budapesten él, egy serdülő fiú édesanyja. 2007. óta dúla, 2010. óta okleveles HypnoBirthing szülésfelkészítő. Emellett gyermekágyas dúla, önkéntes szoptatási segítő, a facebook népszerű „Természetes szülés” oldalának háziasszonya, aktivista. Meggyőződése, hogy a szülés, a szoptatás sikerének kulcsa a test-lélek harmóniája, munkájának középpontjában tehát az édesanyák (és az édesapák) lelki megerősítése áll. További információ: http://hypnobirthing.hu és https://www.facebook.com/termeszetesszules/

A debrecen.imami.hu kérdőíve a mi tevékenységünk szempontjából is kulcsfontosságú. A honlapjukon elérhető kérdőív kitöltésével a várandósgondozásról, a szülészorvosokról, szülésznőkről, az újszülött és a koraszülött osztályról várják a véleményeiteket. 

Ha Debrecenben szültél, szánj rá pár percet, és segítsd a munkájukat a kérdőív kitöltésével!

http://debrecen.imami.hu/helyi-informaciok-kismamaknak-hasznossagok-kismamaknak-varandossag/debrecenben-szultel-mondd-el

A szülészetekkel együttműködve időről időre összesítik a beérkező véleményeket, és egy-egy összefoglalót küldenek belőle az egyes osztályoknak. Így véleményedet bizalmasan kezelik, amellett, hogy pozitív vagy negatív visszajelzésed felhasználhatóvá válik a szülészet számára, hogy egyre jobb legyen Debrecenben szülni.

Gardó Bea, a ReNatal egyik elkötelezett tagja évek óta foglalkozik az édesanyákkal, méghozzá egy kiemelt és nagyon nagy jelentőségű időszakban: a gyermekágy alatt. Saját oldalán (http://www.szulesutanimasszazs.hu/bemutatkozas.htm) így ír magáról: 

Az angol szak elvégzése után a kaland- és tudásvágy az Amerikai Egyesült Államokba vezetett, ahol egy nemzetközi egyetemen a természetgyógyászatot, azon belül a hagyományos, ötezer éves múltra visszatekintő Ajurvedát tanulmányozhattam. A képzés elvégzése után évekig egy Ajurvéda (masszázs és egyéb komplex terápiás ill. prevenciós) kezeléseket alkalmazó klinikán dolgoztam. Az Ajurvéda tanulmányok részét képezte egy, önmagában is egésznek tekinthető terület, mégpedig a kismamáról és babáról való, szülés, születés utáni gondoskodás.Olyan bölcsességek birtokába jutottam, melyek az emberiség tudásának és gyakorlatának szerves részét képezték az elmúlt korokban és képzik ma is a természettel összhangban élő társadalmakban. Ez a tudásanyag egyetemes alapelveket követ és éppen ezért működhetett a régmúltban ugyanúgy, mint mai modern társadalmunkban. A kurzusnak ez a része volt szívemnek a legkedvesebb, s befejezvén volt szerencsém évek hosszú során át ebben személyes tapasztalatokat is szerezni szerte a nagyvilágban. A tapasztalt valóság (az édesanyák kedvező tapasztalatai) messze túlszárnyalta az előzetes elképzeléseket. Most, 12 év gyakorlat távlatából bátran kijelenthetem, hogy ez, a baba születése utáni, gyermekágy időszakára kiterjedő masszázs program amilyen egyszerű, olyan nagyszerű, vagy (ahogy az egyik gyermekágyas anyuka fogalmazta) egyszerűen működik.

 

Minden édesanya tudja, hogy a gyermeke születését követő hetek semmi máshoz nem hasonlíthatóak. Bea a következőket mondja ennek a 42 napnak a jelentőségéről: 

Ha ekkor az édesanya kiegyensúlyozott, kipihent, erőtől sugárzó, akkor ezt a baba is érzi, és a köztük lévő szoros kapcsolat által a piciben is ugyanezek nyilvánulnak meg. Mégis, gyermekszülés után nem ritka, hogy az édesanya a várandósság és a szülés fizikai kihívásai következtében kimerültnek érzi magát, amihez hozzáadódnak az anyasággal járó feladatok és felelősség. A szülés utáni testi-lelki, hormonális változások is elemi erővel jelentkeznek. A hangulatok szélsőségei az eufórikus örömtől a kétségbeesett zokogásig szinte átmenet nélkül követhetik egymást. Az anyaméh méretváltozása várandósság 9 hónapja alatt is példátlan, ám az eredeti alakját és méretét most a gyermekágyas időszak 6 hete alatt nyeri vissza hihetetlen sebességgel. A belső szervek a baba várás hónapjai alatt a baba növekedésével egyre inkább kiszorultak eredeti helyükről, most megindul a visszarendeződés. Ám a rendet káosz előzi meg: a szervezetben szinte semmi sem úgy működik, ahogyan annak előtte. Nehéz talán elhinni, hogy ez a zűrzavarosnak megélt állapot tulajdonképpen felbecsülhetetlen ajándék a nők számára. Csak néhányszor kínálkozik ilyen alkalom az élet során, amikor a szervezet ily nyitott, formálható lenne. Ebben a képlékeny állapotban teljes testi-lelki megújulásra van lehetőség, amikor a szervezet belső intelligenciája lehetőséget lát az eddigi zavarok kiküszöbölésére illetve egy magasabb szintű rend létrehozására. Az édesanya miközben teljes erejével az új kisbabáról szeretne gondoskodni, néha bizony ő is ugyanerre vágyik. A gyermekágy időszaka valóban a gondoskodás ideje: mind a baba, mind az édesanya számára! A természettel összhangban élő kultúrák tudatában voltak ennek, sok régi hagyomány őrzi a gyermekágyas édesanyáról való gondoskodás különböző formáit. Ezekben közös a meleg, olajos masszázs, amely az általunk alkalmazott – az indiai természetgyógyászat, az Ajurvéda hagyományaiban gyökerező – kezelések alapját is képezi.

Ha szeretnél még hallani arról, hogy milyen jelentősége van a gyermekágynak, hogy mit tud hozzátenni ehhez az időszakhoz a szülés utáni masszázs, akkor várunk a Mandala jógastúdióban június 17.-én, pénteken 18.00-tól, ahol felteheted a kérdéseid Beának, és sok új információval is gazdagodhatsz. 

A szülésre készülődve az anya és partnere egyre többet gondolnak arra, hogy milyen lesz a szülés, mit szeretnének kapni, átélni és mi az ami gondot okoz, amitől félnek, amit elutasítanak. A szülésre való tudatos készülés része a szülési terv átgondolása, a szülésnél jelen levő segítőkkel való megbeszélése és írásba foglalása. Ennek elkészítéséhez fontos az, hogy pontos információval rendelkezzenek a kórházak által nyújtott ellátás jellemzőiről. 

Önmagában a szülésről való közös gondolkodás, a történések, lehetőségek sorra vétele, a tájékozott döntésre való törekvés segíti az anyát a saját szülésére való ráhangolódásra, az irreális vágyak és félelmek helyett a valósággal való szembenézésre.

A szülés tervezhetőségének szempontjai

 

Hofgárt-Ékes Noémi írása

Évekkel ezelőtt, amikor a szülés, születés folyamata az otthonokból, szülőotthonokból a kórházak és klinikák hatáskörébe került, a legtöbb újszülöttet szeparálták édesanyjától. Az anya egy kórterembe került, gyermekét pedig egy tőle távolabb eső szobában a szakszemélyzet látta el. Órák teltek el az első találkozásig, a találkozók időtartama pedig többnyire az etetésre korlátozódott. Komoly meggyőződés volt akkoriban, hogy mindenki érdekét szolgálják ezek a lépések: az anya mihamarabbi felépülését illetve a csecsemő biztonságát, jóllétét egyaránt. 

Az édesanyák túlnyomó részének igénye azonban nem ez volt, és ma sem ez. Hogy lehetőséget kaphassanak a korai posztpartum időszakban is a gyermekükről való aktív és folyamatos gondoskodásra nem a kórházi ellátás körülményei miatt felbukkanó reaktív jelenség. A legkorábbi írásos emlékeink is arról tanúskodnak, hogy az asszonyok a karjukban őrizték a gyermeket annak világrajövetele után: a testközelben történő gondoskodás mind az anya, mind a gyermek jól felfogott érdekén alapult, és az életben maradást szolgálta; közvetlen környezetük pedig ezt igyekezett lehetővé tenni.

Ma komoly evidenciákkal alátámasztva állíthatjuk, hogy a közelség nem kizárólag az újszülött olthatatlan vágya, az édesanya pszichés és fizikai felépülését is ezáltal lehet leginkább támogatni. (Anderson, Moore, Hepworth, & Bergman, 2003; Bergman, Linley, & Fawcus, 2004; Bystrova, Matthiesen, és mtsai, 2007; Bystrova, Widstrom, és mtsai., 2007; Christensson et al., 1992; International Lactation Consultant Association, 1999; Moore & Anderson, 2007; World Health Organization, 1998.) A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy hacsak komoly egészségügyi ok nem teszi szükségessé a szeparációt, akkor azt mind a korai (születést követő órák, percek), mind a későbbi posztpartum időszakban kerülni kell. (Academy of Breastfeeding Medicine Protocol Committee, 2003; American Academy of Pediatrics [AAP] Expert Workgroup on Breastfeeding, 2005; American College of Obstetrics and Gynecology [ACOG] Committee on Health Care for Underserved Women & Committee on Obstetric Practice, 2007; International Lactation Consultant Association, 1999;UNICEF/WHO, 2004; WHO, 1998). Az anya és az újszülött egymással szoros közelségben tölthető idejének megszakítása, késleltetése vagy korlátozása ugyanis káros hatással lehet mind a közöttük lévő kapcsolat kibontakozására, az első élmények, benyomások kialakulására, mind a szoptatás sikerességére nézve. (Enkin és mtsai: A guide to effective care in pregnancy and childbirth. New York: Oxford University Press. 2000.)

A kezdetek – az aranyóra:

Az első benyomás ereje jól ismert jelenség: mindennapjainkban is különleges jelentőséget tulajdonítunk neki. A szülés-megszületés idején sincs ez másként: a méhen kívüli életben szerzett első élményeink az észlelésünk, érzékelésünk markáns, meghatározó alapjait adják. Tekinthetjük általuk a világot biztonságos vagy veszélyes, megnyugtató vagy éppen rémisztő, támogató, de akár fájdalmas, ellenséges, védelmi pozícióba kényszerítő közegnek is. A perinatális élmények olyan mély nyomot hagynak maguk utána, amely később nehezen különíthető el a bontakozó személyiség alapelemeitől, tudattalan struktúráink bázisai lehetnek. Komoly bizonyítékok sora támasztja alá, hogy a megszületés élménye a tanulási mintáink alapjai is a korai időszakban, és mint ilyen, egész emberi létünket, és annak minőségét is meghatározza. Érthető tehát, hogy a méhen belüli életből való megérkezést a kinti világba a lehető leggyengédebb és legkevésbé traumatizáló módon kell kísérnie a szülőnőt segítő szakszemélyzetnek.

A gyermek születését övező körülményeknek hosszú- és rövidtávú hatásai elvitathatatlanok. Biztonsággal állíthatjuk, hogy az egészséges, időre világra jött újszülött számára biztosított bőrkontaktus számtalan módon segíti elő az alkalmazkodást a megváltozott körülményekhez: zökkenőmentesebb a kardiorespiratorikus adaptáció, az újszülött hő- és cukorháztartásának ingadozásai is elkerülhetővé válnak.

Ha a gyermek ezalatt az idő alatt önállóan keresheti meg az anyamellet, és zavartalanul csatlakozhat rá, a szoptatás is egyszerűbben és komplikációmentesen kezdődhet meg.

Emellett az anyai előnyök is megszámlálhatatlanok: az oxitocintermelésnek például természetes serkentője az újszülött közelsége, az aranyóra biztosítása pedig a későbbiekre nézve a biztonságos kötődés első mérföldköve lehet.

Mit szolgál tehát az aranyóra?

• a zökkenőmentes adaptációt, különös tekintettel a kardiorespiratorikus alkalmazkodásra, és a hőháztartásra. egyes kutatások szerint az ekkor felszabaduló hormonok az anyamell hőmérsékletét valamivel a testhőmérséklet fölé emelik, hogy ezáltal melegen tarthassa az újszülöttet (Uvnas-Moberg, 1998, Charpak és mtsai., 2005)
• a kötődés kialakulását, az anya hamarabb képés differenciálni az újszülött sírását, kisebb az esélye a posztpartum depresszióra, az inkompetencia megélésére, az anya hangulata stabilabb (Bystrova és mtsai., 2003; Bystrova, Widstrom, és mtsai.., 2007; Christensson, Bhat, Amadi, Eriksson, & Hojer, 1998; Christensson és mtsai., 1992; Mikiel-Kostyra, Mazur, & Boltruszko, 2002;Uvnas-Moberg, 1998)
• az idegrendszer élettani fejlődését, az érési folyamatok serkentését. A hosszantartó szeparáció állatkísérletek során megváltoztatta az agyi struktúrák fejlődésének folyamatát.
• a komplikációmentes és hosszantartó szoptatást (Righard & Alade, 1990; Widstrom és mtsai., 1990, Anderson, és mtsai., 2003; Bystrova, Matthiesen, és mtsai., 2007;DiGirolamo, Grummer-Strawn, & Fein, 2001; Mikiel-Kostyra és mtsai., 2002)
• az azonnali mérlegelés és vizsgálat helyett az anya bőrével való hosszantartó érintkezés, valamint a későbbiekben a csecsemőosztályon való elhelyezés segít elkerülni a kórházi multirezisztens kórokozókkal való fertőződést (WHO, 1998.)

Az aranyóra és a kórházi protokollok

A főbb szakmai szervezetek mellett a WHO is egyetért abban, hogy hacsak kivételesen nem kívánja meg az anya vagy az újszülött egészségi állapota, minden beavatkozás (K vitamin, szemkezelés, köldökellátás, mérlegelés) késleltethető annak érdekében, hogy az aranyóra zavartalanul végbemehessen. Ennek ellenére gyakori jelenség, hogy az egészségügyi intézmény munkarendje és protokollja ettől eltérő szokásrendet üzemeltet.

A csecsemő glükózháztartásának ellenőrzés vagy a szemkezelés például bőrkontaktusban is végbemehet, számtalan ellátónál működőképesnek bizonyult ez a gyakorlat.

Az anya állapotának instabilitása esetén érdemes lehetővé tenni egy erre kijelölt szobában, hogy az újszülött első óráit édesapja mellkasán tölthesse. A kutatások azt mutatják, hogy az az újszülött, akinek ez megadatik kevesebbet sír és effektívebb szopómozgásokra képes; hamarabb csatlakozik az anyamellre, mint az inkubátorban elhelyezett társai..(Erlandsson K, Dsilna A, Fagerberg I, Christensson K: Skin-to-skin care with the father after cesarean birth and its effect on newborn crying and prefeeding behavior. (2007 Jun;34(2):105-14)

.

Az aranyóra folytatása - a rooming-in rendszer:

A születést követő órákban tehát a minél hosszabban tartó bőrkontaktus jár a legtöbb haszonnal az anya és a csecsemő számára.

Az ezt követő napok ideális gondoskodási formája a rooming-in rendszer lehet, amely gyakorlatilag kiterjeszti az aranyórát a későbbi posztpartum időszakra is, és lehetővé teszi, hogy anya és gyermeke elkerüljék a szeparáció káros hatásait, valamint egymásra hangolódva, jó szoptatási gyakorlattal hagyhassák el a kórházat. Ebben az ellátási formában az újszülött nappal és éjjel egyaránt édesanyja mellett kerül elhelyezésre, amennyiben ezt egészségi állapotuk lehetővé teszi. A szakmai szervezetek konszenzusa, hogy ettől a lehetőségtől csak súlyos egészséget veszélyeztető állapot esetén szabad megfosztani a szülő-gyermek párt, ellenkező esetben kettőjüket egységben kell kezelni, és a további ellátásuk során maradéktalanul ki kell elégíteni az igényüket a testközelségre.

Gyakori érv a szeparáció mellett a szakszemélyzet és a hozzátartozók részéről egyaránt az anya pihenésének és felépülésének maradéktalan biztosítása. A szülő nő sok esetben már azzal az igénnyel keresi fel a kórházat, hogy lehetőleg biztosítsák számára a zavartalan éjszakákat és nappalokat. Ennek megfelelően amennyiben igényli, az újszülött ellátását vegyék át tőle a csecsemőosztály dolgozói. Emögött az igény mögött az az évtizedes múltra visszatekintő kórházi gyakorlat áll, amely preferenciája az újszülött és az anya posztpartum időszakban történő elkülönítése. Mind a kutatási eredmények, mind a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az anyák gyakran nem jutnak hozzá azokhoz az előnyökhöz, amelyeket a szeparációtól reméltek.

Mit adhat a rooming-in rendszer a szülést követő kórházi tartózkodás idején?

• azok az anyák, akik minél hosszabb időt tölthettek együtt az újszülöttjükkel hosszabb, pihentetőbb, mélyebb alvásra képesek az első napokban, mint azok, akik a gyermeküktől távol voltak (The Impact of Infant Rooming-In on Maternal Sleep at Night, Maureen R. Keefe RN, PHD, Journal of Obstetric, Gynecologic and Neonatal Nursing)
• a rooming-in rendszer segíti a kötődés kialakulását, az anya hamarabb képes felismerni az újszülött igényeit, hamarabb alakul ki benne a kompetencia érzése, könnyebben nyugtatják meg a gyermeküket, az anyjától nem szeparált újszülött kevesebbet sír (Klaus és mtsai., 1972;Norr, Roberts, & Freese, 1989; Prodromidis és mtsai, 1995.)
• azoknál az anyáknál, akik egy szobában lehettek újszülöttjükkel hamarabb indul meg a tejelválasztás, hosszabban tart a szoptatás, és kevesebb nehézséggel szembesülnek az anyatejes táplálás során (Bystrova, Matthiesen, és mtsai., 2007; Daglas és mtsai., 2005; Declercq, Sakala, Corry, & Applebaum, 2006; Fairbank és mtsai., 2000; Flores-Huerta & Cisneros-Silva, 1997; Lindenberg, Cabrera Artola, & Jimenez, 1990; Mikiel-Kostyra, Mazur, & Wojdan-Godek, 2005; Perez-Escamilla, Pollitt, Lonnerdal, & Dewey, 1994; Syafruddin, Djauhariah, & Dasril, 1988; Yamauchi & Yamanouchi, 1990).
• az anyjával egy szobában lévő újszülött kevesebbet sír és könnyebben megnyugtatható (The effect of rooming-in care on the emotional stability of newborn infants So Yoon Ahn, M.D., Sun Young Ko, M.D., Kyung Ah Kim, M.D., Yeon Kyung Lee, M.D. and Son Moon Shin, M.D., Korean Journal of Pediatrics, Vol. 51, No. 12, 2008.)
• többet szopik és kevesebb súlyt veszít szeparált társainál; kevésbé hajlamos a sárgaságra (Keefe, 1987, Bystrova, Matthiesen, et al., 2007, Yamauchi & Yamanouchi, 1990, Syafruddin et al., 1988)
• a rooming-in rendszerben és gyakori bőrkontaktusban tartott újszülöttek hőháztartása stabilabb az anyától szeparáltan gondozottakhoz képest, a kihűlés elkerülhető, ha az újszülöttet mihamarabb és minél tartósabban bőrkontaktusba helyezik, az inkubátorban lévő társaikhoz képest hamarabb érik el az ideális testhőmérsékletet, és hosszabb távon képesek azt fenntartani. Emiatt a császármetszések után is törekedni kell a mihamarabbi bőrkontaktus biztosítására. (Shourangiz Beiranvand, Fatemeh Valizadeh, Reza Hosseinabadi, andYadollah Pournia The Effects of Skin-to-Skin Contact on Temperature and Breastfeeding Successfulness in Full-Term Newborns after Cesarean DeliveryInternational Journal of Pediatrics Volume 2014 (2014))
• a hosszútávú előnyök pedig megszámlálhatatlanok: egyes kutatások kimutatták, hogy a gyermek ellen elkövetett visszaélések, az elhanyagolás, a gyermek elhagyása is ritkább abban az esetben, ha a korai posztpartum időszakban az édesanya az újszülött mellett lehetett ( Lvoff, V. Lvoff, & Klaus, 2000; O'Connor, Vietze, Sherrod, Sandler, & Altemeier, 1980).

A magyar szabályozás

Bár a magyar kórházak egy része bababarát kórházként rooming-in rendszerben valósítja meg az újszülöttek ellátását, abszolút nem nevezhető az ellátás mindenhol elérhetőnek. Az Egészségügyi Törvény rendelkezése világos:

 „11. § (5)  A szülő nőnek joga van … a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.”

Ennek megfelelően elmondhatjuk, hogy az anya korlátozása ennek a jogának a gyakorlásában jogsértő és kerülendő. Az édesanyának nem lehetősége, hogy az újszülött közelében tartózkodhasson a nap 24 órájában, hanem alapvető joga.

Az erőforráshiánnyal küzdő hazai rendszer elemi igénye lehetne a rooming-in, hiszen általa a csecsemőosztályok dolgozóinak terheltsége jelentősen csökkenthető, az ellátásra szoruló újszülöttek körüli teendők jobban kivitelezhetővé válnak.

A rooming-in rendszert támogató szervezetek

Academy of Breastfeeding Medicine

American Academy of Pediatrics

American College of Obstetricians and Gynecologists

Association of Women's Health, Obstetric and Neonatal Nurse

International Lactation Consultant Association

World Health Organization