Szerző: Dr. Kovács Judit, a debreceni Klinikai Központ neonatológusa

A helyes táplálkozás az újszülött kortól kezdve nemcsak az adott egyén egészsége szempontjából fontos, hanem kihat a következő generációra is . Az első években elszenvedett lemaradás a későbbiekben sokszor behozhatatlan deficittel járhat, a testi-szellemi fejlettség, teljesítőképesség  elmaradhat az egyénben rejlő genetikus lehetőségektől. Egy alultáplált anya nagyobb eséllyel szenved el szülészeti komplikációkat és hoz világra kis súlyú újszülöttet, koraszülöttet. Aki ismét elmaradhat fejlődésében az optimálistól és így a deficit tovább örökíthető. Ha ez sokakat érint, akkor ez már össz társadalmi szinten is komoly terhet jelenthet.

Az 1980-as években fogalmazták meg először szakemberek azt az ajánlást,  miszerint a csecsemő-kisgyermek optimális táplálása a 6 hónapig tartó kizárólagos szoptatás, és a szoptatás folytatása akár 2 éves koron túl is,  mind összetételében, mind higienes szempontból megfelelő minőségű, és a gyermek fejlettsége szerint adequát módon adott kiegészítő táplálás mellett.

Ennek az ajánlásnak a helyességét az azóta végzett kutatások sem tudták tudományos igénnyel megcáfolni.

Az anyatej előnyei nemcsak arra az időszakra korlátozódnak amíg a csecsemőt ezzel táplálják, hanem fontos szerephez jut az egyén későbbi, testi szellemi egészsége, és az igény szerinti szoptatás harmonikus anya-gyermek kapcsolatán keresztül kiegyensúlyozott pszichés fejlődése szempontjából is.

Az emlőből szopott anyatej élő anyag, mely aktívan dolgozó immunsejteket, immunanyagokat, funkcióval bíró enzimeket, hormonokat, növekedési faktorokat és egyéb olyan anyagokat tartalmaz, melyek az optimális tápanyag összetétel mellett biztosítják a kisgyermek fejlődését, és védelmet nyújtanak számtalan betegséggel szemben.

Ritkábban fordulnak elő alsó-és felső légúti betegségek, tüdőgyulladás, középfülgyulladás, és a koraszülötteket  különösen veszélyeztető RSV fertőzés. Tápszeres babáknál gyakrabban találkozunk hasmenéssel, aminek nemcsak fertőzés, hanem táplálék intolerancia is lehet az oka. Ugyancsak csökkenhet a koraszülöttek életét veszélyeztető bélelhalással járó bélgyulladás, a necrotizáló enterocolitis kockázata, ha az intenzív osztályon ápolt koraszülötteket anyatejjel, lehetőleg saját édesanyjuk tejével táplálják. Emiatt kulcsfontosságú az édesanyák bevonása a koraszülöttek ellátásába.. Az anyatej minden olyan mikróbával szemben tartalmaz védőanyagokat, amik az anya testében előfordulnak. Ha édesanya rendszeresen bejárhat az ITO-ra, megérintheti koraszülött babáját, akkor ő is kolonizálódik a baba környezetében élő mikróbákkal. Ha az anyát rendszeres emlőfejésre bizatjuk, a saját tej  egyebek mellett komoly immunvédelmet nyújthat ezeknek a különösen esendő gyermekeknek. Mindez nem meglepő annak ismeretében, hogy az anyatej prebiotikus hatású, több oldalról biztosítja a bifidus flóra ( jó baktériumok) elszaporodását a csecsemő bélrendszerében, ami fontos tényező a még éretlen immunrendszer helyes irányú fejlődésének biztosítása szempontjából.  Ugyanezzel kapcsolatos, hogy míg maga az anyatej értelemszerűen nem válthat ki allergiát, fokozza az un. immuntoleranciát, azaz csökkenti a más anyagokkal szembeni allergia előfordulását. Tápszeres táplálás mellett gyakoribbak az atopiás és autoimmun betegségek, mint az asztma, ekcéma,colitis ulcerosa, coeliákia és az I.tip. diabetes.( tehéntej béta lactoglobulin, pankreáz béta sejt kereszt reakció)

Az igény szerinti szoptatás, szemben a meghatározott időközönkénti és cumisüvegből történő etetéssel, teret enged a csecsemő azon genetikus képességének, hogy szabályozni tudja az igényének megfelelő táplálék- és folyadékfelvételt.( az éhség-jóllakottság szomjúság érzés segítségével.) Részben ez az oka annak, hogy ritkábban fordul elő kisgyermek és serdülőkorban elhízás, de még a felnőttkori hajlam is csökken. Ezzel összefüggésben csökken a szív-érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, magas koleszterin szint és a 2. tip. diabetes gyakorisága.

Ritkábban fordul elő hirtelen csecsemőhalál és bizonyos rosszindulatú daganatok.

Az anyatej magas laktóz és omega 3 zsírsav tartalma -még a magyaros, sok telített zsírt tartalmazó anyai táplálkozás mellett is-biztosítja az építőelemeket  az első életévekben rendkívül gyorsan fejlődő, növekvő emberi agy számára. Az anyai táplálkozással tovább növelhető ezek mennyisége.

Ezzel szemben az emlősállatok tejének összetétele elsősorban a test izom-és csonttömegének növekedését van hivatva biztosítani, hiszen az emlősállatok kicsinyei igen gyorsan elérik végleges testméretüket, erre az emberi csecsemőnek tíz egynéhány év áll rendelkezésére.

Az anyatej vitamintartalma az anya egészséges, vegyes táplálkozása mellett fedezni tudja a csecsemő vitaminszükségletét, de a vitamintartalom szintén befolyásolható az anya vitaminpótlásán keresztül. Nagyon sok anyag pl az ásványi anyagok biológiai hozzáférhetősége, felszívódása és hasznosíthatósága optimális, és sok egyéb komponens által támogatott. Ezt nem tudjuk utánozni azzal, ha csak a kémiai koncentrációk alapján állítunk össze mesterséges táplálékot.

Mindezek alapján érthető az a törekvés, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az anyák boldogulni tudjanak a szoptatással.  Ehhez a különböző területek egymásba kulcsolódó együttműködése és segítő hozzáállása  szükséges az egészségügyben  a családokban,  és a szélesebb közösségekben egyaránt.

Fontos, hogy az anyák tájékoztatása legkésőbb a terhesség során elkezdődjön, építsük ki bennük a szoptatás iránti elkötelezettséget. A kórházi-szülészeti, neonatológiai- gyakorlat segítse a sikeres kezdést, az otthoni támogató rendszer biztosítsa az eredményes folytatást. 

Legyenek bababarát területek, munkahelyek, ahol biztosítható, hogy az anyák méltó helyen szoptathassák meg bárhol gyermeküket, ahelyett , hogy pl  mellékhelységbe száműznénk őket.

Ehhez nálunk sok esetben még nagyon komoly szemléletváltozásra van szükség.